"Igy szól az Úr: Szeretetet kívánok és nem áldozatot, Isten ismeretét és nem égőáldozatokat."
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Mennyi az idő?
 
Kereszt és iránytű olvasnivaló

TARTALOM

Szerkesztõi üdvözlet

Karácsony jelen idõben

Ékkõ Nógrád megye kapujában

 Isten eszköze - Interjú Dobos Vincével, a nógrádi gyülekezet tiszteletbeli felügyelõjével
Az újat cselekvõ Isten

Hogyan ünnepli a Karácsonyt egy tízgyer-mekes lelkészcsalád?

Délután a parkban

 Megüresítem szívemet

A mindennapok aranyszabályai

Jöjj népek megváltója! Így kér a föld lakója…"

Moha és Páfrány

Kedves Gyerekek!

Vianoèná

 

Szerkesztői üdvözlet

 

Örömhírt mondok néked, ember,                                                                           Bakay Beatrix

Zengõ szeráfi éneket,

Örömhírt, mely az égre cseng fel,

s halálból fakaszt életet." 

(Siklós József)

 

Ajándékkal jöttünk. Örömöt szerezni, reménységet sugározni, áldást kívánni! Bátran kopogtatunk, mert küldetésünk van. Karácsony titokteljes csendjén át szeretnénk minden nógrádi evangélikus otthonba betérni és meglepetésként elhelyezni a felékesített fa alatt egyházmegyénk új lapját. Hosszas előkészület, a megjelenéshez szükséges személyi, tárgyi, anyagi fel-tételek megteremtése után állunk Kedves Olvasóink elé a címében, profiljában és tartalmában vadonatúj magazinnal. Kereszt és iránytű. Már címében és borítógrafikájában is igyekszik előrevetíteni és megjeleníteni az újság, hogy mit lel majd az olvasó a lapjai között. Mindenekelőtt Urunk Keresztfáját állítja elénk, mint életünk, halálunk és örök életünk tájékozódási pontját és ebből kiindulva krisztuskövetésre hív a mindennapokban. A tenger háborog, a szél süvít, mindenfelől veszélyes zátonyok meredélyei fenyegetik az óvatlan hajósokat. Oly végtelen a víz, és hamar meglankadunk az evezésben is. De ha a biztos kezű Navigátorra bízzuk magunkat, ha Istennek a Szentírásban kijelentett szava az iránytűnk, akkor befut hajónk a szent cél Kikötőjébe.

Új a lap profilja is, hiszen olyan evangélikus, keresztyén lapot szeretnénk testvéreink kezébe adni, amelyet a család apraja és nagyja a magáénak vallhat. Célunkat akkor érjük el, ha a játékos kicsiny gyermek, a vívódva cseperedő kamasz, a nehéz terheket hordozó családfenntartó és a hajlott korú nagyszülő is szívesen lapozgatja, mert lelkileg gazdagító, benső békességet árasztó, a keresztyén életvitelhez segítséget nyújtó, a krisztuskövetés gyönyörűségét megcsillantó 

írásokat talál benne. Igazi útravalót a mindennapokhoz.

No és hát a tartalom is teljesen új, hiszen rovatokba rendeződve fókuszálunk Krisztus ünnepeink üzenetére, mutatjuk be megyénk gyülekezeteinek életét és személyesen szólítjuk meg a család minden nemzedékét. A debütáló lapszámunk beköszöntő oldalán szeretnénk bemutatni és testvéreink szeretetébe ajánlani ezeket a rovatokat, hogy a következő számban már mint jó ismerőseikkel találkozzanak velük újra és az újság szerkezetében is könnyebben eligazodhassanak.

A Templomajtó rovatban minden friss számban más-más, megyei evangélikus gyülekezetünket mutatjuk be, majd közvetlenül ezután a Hitből élők rovatcím alatt interjút is olvashatunk a bemutatott gyülekezet egy-egy példaértékű életutat járó tagjával. A Keskeny ösvényen rovat minden alkalommal igemeditációt hoz az adott ünnep témakörében. Az Örömhírvivők főcím alatt megyénk lelkészcsaládjainak életéről számolunk be. A Kölyökkuckóban a konfirmációs kor alatti gyermekeket várjuk, foglalkoztató melléklettel; a Nyitogató című rovatban pedig a konfirmált fiatalok szívét szeretnénk nyitogatni az Úr Jézus igazsága felé. Az Áldó kezek rovattal a léleknek szóló történetekkel, versekkel szolgálunk mindenkinek. Deres fejű testvéreinket pedig a Kapu előtt főcím alatt keressük meg írásainkkal. Megyénk evangélikusságának egyik ékessége, a szlovák nyelv és néphagyományok őrzése, ezért szlovák nyelvű állandó oldallal is kedveskedünk nemzetiségi testvéreinknek. Szeretnénk teret adni egyházmegyénk vezetőségének aktuális sorainak is, ezért biztató és tájékoztató gondolataikat mindig a Nógrádi reménység rovatcím alatt keressük.

Természetesen lapunk egyéb rovatokkal is bővülhet majd igény szerint, ezért őszintén bátorítjuk testvéreinket, hogy olvasói leveleikkel tiszteljék meg szerkesztőségünket, ahol a javaslatot, építő kritikát, biztatást, sőt a beküldött saját írásokat is érdeklődve fogadjuk. Örömteli olvasást, hófehér, szeretetillatú Karácsony Ünnepet, szíveinkben egyre növekedő krisztushitet és reményteljes békességes Újesztendőt kívánok SZAKÁCS TAMÁS tördelő szerkesztőtársammal és lapunk szerzőivel együtt minden Kedves Olvasónknak

KESKENY ÖSVÉNYEN

Karácsony jelen időben

 

Jézus megszületett! Ezt jelenti a karácsony szavunk, ami a latin 'incarnatio', azaz testté létel kifejezésből alakult ki. Jézus megszületett. Minden karácsonykor jelenvalóként ünnepeljük ezt a csodát. Jelen időben gondolunk a csecsemő Jézusra és a jászolbölcsőre. Így nézünk a szalmán fekvõ kisded körül kíváncsian bámészkodó állatokra.

Így tiszteljük a csendes boldogsággal és féltő szeretettel gyermekét ölelő fiatalasszonyt, Máriát, és hűséges, odaadó párját, Józsefet. Jelenünk része a Betlehem felett ragyogó csillag, és jelenvalók a csillag útján érkező napkeleti bölcsek is. Ládáikból előkerül az arany, tömjén és mirha. Szinte érezzük az illatát.

Jelenvalóak a pásztorok is. Olyannyira, hogy néha ízes alföldi tájszólással, vagy ha úgy adódik, éppenséggel palócosan beszélnek meghitt betlehemes játékainkban. Itt a friss kolbász és a szalonna természetesen 'kóser' ételekké válnak.

Sajátunknak érezzük ezt a történetet. Mintha csak nekünk, a Kárpátmedencében élőknek, vagy nógrádiaknak szólna személyesen az angyal üzenete: "Ne féljetek, mert hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész nép öröme lesz!" Jézus megszületett. Mintha mindez most történne. Énekelünk is a 'kis Jézusnak'. Imádságainkban is megszólítjuk õt.

Pedig jól tudjuk, hogy mindez idestova két-ezer esztendeje történt. Egyszeri és megismételhetetlen esemény ez. Mégis mindig jelenvaló. A hóeséshez, a csillogáshoz, a száncsengő csilingeléshez és a hófödte fenyőfákhoz kapcsolódik számunkra karácsony ünnepe. Pedig azt is tudhatjuk, hogy maga a nagy esemény nem télen, legkevésbé decemberben történt. A hóesés, a csikorgó fagy csupán saját népünk történetén keresztül került a történetbe.

Valamikor, réges-régen, hogy egy hajdani pogány ünnep, a 'Legyőzhetetlen Nap' isteni tiszteletének fényét elhomályosítsák, úgy látták jónak eleink, ha a téli napforduló idején valaki mást, az igazi világosságot ünnepeljük inkább: Jézust. Általa jött el a fény a világba. Ezért aztán a behavazott háztetők, a fehéren ragyogó táj, a csillogó fenyőágak idilli hangulata számunkra már Jézus születéséhez kapcsolódik.

Nekünk már ez adatott. És ne szégyelljük bevallani: szeretjük az ünnepi nyüzsgést, a bevásárlást, a kirakatok talmi csillogását, a családi otthon meghitt melegét, ahogy bejgli, halászlé, disznótoros, vagy a különleges keleti csemegék fűszeres illata lengi be a szobát.

Kicsit megváltozik most minden. Jézus megszületett. Nem karácsonykor, nem itt, hanem idestova kétezer éve Betlehemben. Valószínűleg nem volt fagy, nem esett a hó sem. De azt tudjuk, hogy pásztorok tanyáztak azon a vidéken. Egy palesztinai kis falucska, Betlehem határában. Jézus csak egyszer született erre a világra. Amikor újra eljön, mint ígérte, már nem kisgyermekként, hanem hatalmas királyként érkezik.

Jézus mégis megszülethet idén is. Nem azért, mert éppen karácsonyt ünnepeljük, hanem bármikor. De miért ne emelnénk ki épp most ezt a csodálatos lehetőséget? Jézus ugyanis itt és most, a te szívedben akar megszületni. És ma sem királyi palotát keres magának, hanem egy rongyos istállót.

TEMPLOMAJTÓ

Ékkő Nógrád megye kapujában

 

Idén augusztusban ünnepelte a Nógrádi Evangélikus Egyházközség szeretett templomának 90. születésnapját. A bensőséges és lelkileg felemelő Templomszentelési emlékünnepi Istentiszteleten SZABÓ ANDRÁS esperes úr buzdító, és gyülekeztünk egyházhűségét méltató köszöntőjének végén találóan mondta: "A megye névadó településén élve váljanak a nógrádi evangélikusok egyházmegyénk ékkövévé!" Ennek a szívünknek kedves és mércét is adó felszólításnak első lépéseként mutatom be gyülekezetünket, a megújhodott megyei lapunk debütáló számában.

A mintegy 220 lelket számláló nógrádi evangélikusság a börzsöny alján, megyénk kapujában az ősi nógrádi vár árnyékában éli mindennapjait Isten oltalmában. Az 1700-as évek közepén már aktív gyülekezettel és saját templommal rendelkeztek a nógrádi hívek. Az ősi templom faszerkezetű volt, amely a hosszú évtizedek alatt elhasználódott, ezért le kellett bontani. Ennek az első templomnak a tornya azonban, ma is eredeti formájában áll. A korabeli rendelkezések szerint a protestáns templomok bejárata nem nyílhatott az utcáról, csak a templom belső udvaráról. Ma is megtekinthető az a bejárat, amelyet őseink használtak.

Az ellenreformáció súlyos megpróbáltatások elé állította az új hit képviselőit. A nagyhatalmú váci, római katolikus püspökség kényszeríttette őket a katolizálásra. Egyes esetekben sikerrel is jártak, mivel községünk szántóföldjeit nyolcvan százalékban birtokolták, és ezeken a területeken nem alkalmaztak evangélikus hitű embereket. Sokan a távoli Apostagra menekültek az éhínség elől, de meggyőződésükben, hithűségükben nem lehetett megingatni őket. Jelenlegi templomunk felépítését 1911-ben határozták el elődeink. A templomépítés már akkoriban is nagy vállalkozásnak bizonyult és jelentős anyagi áldozattal járt. Templomépítő őseink a közeli kőbányából termelték ki a falazáshoz szükséges követ és szuplikációs körúton gyűjtötték össze a többi anyaghoz szükséges anyagi fedezetet. Az új templom 1913. augusztusában készült el.

Akkoriban, mint filiának nem volt gyülekezetünknek önálló lelkésze. Évente hét alkalommal, a nagyünnepi szolgálatokat végezték Nógrádon a bánki lelkészek: ZATKALIK KÁROLY, SCHULZ ALADÁR, valamint LOVAS KOVÁCS ANDRÁS. Nógrádon az államosításig evangélikus iskola is működött, amelynek lévita, kántortanítója PAPP JÁNOS volt, aki a gyermekek tanítása mellett, minden évközi vasárnapon prédikált, illetve szükség esetén keresztelt is. A saját iskola elveszítése rendkívül megviselte és máig érzékenyen érinti a nógrádi híveket. Sajnos állami kárpótlásban sem részesült a gyülekezet, mivel az iskola még a rendszerváltozás előtt magántulajdonba került. Ma pékség és vegyesbolt működik benne…

 

Fontos kiemelni még SELMECZI LÁSZLÓ kántortanító munkásságát, aki a negyvenes évek-ben kiemelkedõ gyülekezeti és kulturális tevékenységet végzett Nógrádon. A nógrádi gyülekezet elsõ parókus lelkésze áldott emlékû KÜHN ERNÕ volt, aki 32 esztendõn keresztül hûségesen pásztorolta az itt élõ híveket. Emlékét a templomfalon elhelyezett emléktábla õrzi.

Gyülekezetünkben az elmúlt évtizedekben szép számmal voltak építkezések és renoválások. 1968-ban az elsõ, 1989-1991 között a második parókia is felépül az impozáns és tágas imateremmel együtt. A külsõ és belsõ templomtatarozás, orgonarekonstrukció, toronyfestések, a harangok villamosítása vagy az imaterem elõtti fedett terasz kialakítása, mindmind arról tanúskodnak, hogy ez a kicsiny sereg megbecsüli és szereti Isten Házát, olyan lelki otthonnak tartja, amelyért áldozatot hozni is kész.

Sajnos a XX. század eleje óta a nógrádi evangélikusság lélekszáma községünkben a felére csökkent. Évente hét, nyolc testvérünket kísérjük el utolsó földi útjára, ugyanakkor elõfordul, hogy nem keresztelünk. Konfirmációra háromévente kerül sor és esküvõ is nagyon ritkán van. Mivel a munkalehetõség kevés, sokan a közeli városokba költöznek, vagy az egyetem elvégzése után Budapesten maradnak a fiatalok, és a fõvárosban alapítanak családot.

1985 és 1995 között REZESSY MIKLÓS, GYÕRI JÁNOS SÁMUEL és ZÓLYOMI MÁTYÁS végzett közöttünk lelkes gyülekezetépítő munkát. Azóta e sorok szerzője pásztorolja a nógrádi evangélikusságot, törekedve a jó ökumenikus kapcsolatok kiépítésére, valamint a község világi vezetésével való hatékony együttmunkálkodásra. A rendszeres és nívós szeretetvendégségek, amelyekre neves előadókat hívunk, komoly érdeklődésre tartanak számot községi szinten is. A gyermek és ifjúsági munka szerény létszámmal és sok nehézség árán zajlik, de minden megpróbáltatásunk emléke szertefoszlik, amikor ifjaink templomi szolgálatát kísérhetjük figyelemmel a nagyünnepi evangéliumi színdarabokban.

Egyházközségünk lakóhely szerinti körzetéhez tartozik a szomszédos Berkenye és Diósjenő is. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján tudjuk, hogy Diósjenőn mintegy 35-40 evangélikus testvérünk él, akiknek egy része már bekapcsolódott gyülekezeti életünkbe. Keressük a tárgyi feltételeit annak is, hogy Dióskenőn rendszeres Istentiszteleti szolgálat is lehessen.

Istennek legyen hála, hogy nógrádi evangélikus népét hűséggel vezeti nemzedékrõl-nemzedékre egyszülött Fia, a Megváltó Jézus által. Benne élünk és mozgunk, neki jár a dicséret, magasztalás és köszönet mindazért, amit végezhetünk Istenünk szõlõjében.

Gyülekezetünk bemutatásakor elengedhetetlen, hogy köszönetet mondjunk a nógrádi hívek adakozó kedvéért és egyházszeretetéért, valamint, hogy név szerint is kiemeljük tisztségviselőnket: KRÁLIK JÁNOS felügyelõ, KRÁLIK JÓZSEF másodfelügyelõ, KRÁLIK JÓZSEFNÉ pénztáros, ROTTEK JÁNOSNÉ jegyzõ, LUKÁCS ISTVÁNNÉ számvevõszéki elnök és SZÕKE JÓZSEF gondnok testvéreket, akik áldozatos munkájukkal gondoskodnak gyülekeztünk jó rendjéről. Hálásan gondolunk MOL-NÁR ISTVÁNNÉ oltárterítőinket kezelő, CSABUDA PÉTER és ifj. ROTTEK JÁNOS zenei, és presbitereink rendszeres szolgálatára is. Lehetetlen vállalkozás volna mindazokat a testvéreket felsorolni, akik szeretet teli munkájukkal előmozdították közöttünk Isten Országa ügyét, de reménységünk szerint neveik a Mennyben mind fel vannak írva Istenünk nagy egyháztörténeti művében és az élet könyvében is!

Mindenható Urunk további bõséges áldásait kérem a nógrádi evangélikusságra imádsággal és ezzel a gyönyörûséges igével: "az Úr szeretete mindörökké az Istenfélõkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törõdnek rendelkezéseinek teljesítésével." (Zsolt 103,17.)

HITBŐL ÉLŐK

Isten eszköze - Interjú Dobos Vincével, a nógrádi gyülekezet tiszteletbeli felügyelőjével

 

Nyolcéves lelkészi szolgálatom alatt megszámlálhatatlan alkalommal ültünk egymással szemben Vince bácsival, a Dobos család kis konyhájában, hogy jóízû falatok mellett, Istenünk csodálatos munkálkodásának ezernyi jeléről beszélgessünk gyülekezetünk és családjaink életében. Most egy interjú kedvéért látogattam el hozzá, és ahogy a hangkazetta rögzíteni kezd, egy, az Isten eszközeként eltöltött gazdag, hitvalló életút története elevenedik meg előttünk.

 

Kérem, beszéljen életútjának kezdeteiről, ifjúságáról és a II. világháborús emlékeiről a megyei újság olvasóinak.

Nógrádon születtem 1922-ben, egy nyolcgyermekes hívő evangélikus család legifjabb sarjaként. Már elemista koromban felfigyeltem LUTHER írásaira, szorgalmasan olvastam a Szentírást és mindig nagy örömmel mentem családommal Isten házába. 1943-ban bevonultam katonának és rövid kiképzés után máris a frontra kerültem. Hegyi vadászként védtem a hazát, majd három esztendeig szovjet hadifogságban voltam. Az éhség, a hideg, az a kilátástalan helyzet, amibe kerültem, testemet megtörte, de lelkemet nem. A Megváltó Úr Jézus golgotai keresztjére tekintve vészeltem át életem legnehezebb idõszakát és õ 48 kilósan, de szívemben istenfélelemmel, hazavezérelt enyéimhez.

Hazatérése után szeretőhitvesre lelt Vince bácsi. Mit jelent az ön számára a család?

A család Isten legdrágább ajándéka. 54 esztendeje fogadtunk egymásnak örök hűséget KRÁLIK ERZSÉBETtel, akivel a közös hit, reménység és szeretet útján, mind a mai napig kéz a kézben járunk. Isten két leánnyal áldotta meg házasságunkat. A múlt rendszer egyházellenes légkörében is a Megváltóba vetett hitre, egyházszeretetre neveltük őket. Legnagyobb örömöm az, hogy két gyermekem és 5 unokám is istenfélõ életet él, részt vesz a gyülekezet életében és tehetségüket, szorgalmukat elismerik az egész községben. "Én és az én házam népe az Úrnak szolgálunk"!

Tiszteletbeli felügyelõ testvérünket gyülekezetünk tagjai a közösség motorjának tartják, de megye szerte is biblikus, lelki embernek ismeri mindenki. Kérem, valljon szolgálatáról.

1960-tól vagyok presbitere gyülekezetünknek. 1970 és 1976 között gondnokként, majd áldott emlékű DRÉTYOVSZKI MIHÁLY testvérünk elhunyta után 24 éven át felügyelőként tevékenykedtem egyházközségünkben.

Ha szükség volt kántori szolgálatra, vagy lelkészeink megbízásából Istentiszteleti helyettesítésre, az igehirdetés megbízatását is szívesen vállaltam. Istennek legyen hála, hogy az 1968-as elsõ és az 1989 és 1991 között épült második parókia és imaterem építésének is, id. KRÁLIK JÁNOS testvéremmel együtt szervezői és kőművesi munkát is végezhettem az Úr dicsőségére. Felemelő volt egy olyan gyülekezetben szolgálni, ahol a közös cél érdekében megnyíltak a szívek és a pénztárcák. Az Úr pedig mindig megáldotta vállalkozásainkat!

Vince bácsi ma is szellemileg aktívan szolgál közöttünk szóban és írásban bizonyságtételekkel és hordozó imádsággal. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Isten kezében - Isten eszköze szeretnék maradni, amíg az Úr kegyelme engedi. Az utóbbi hónapokban műtétem volt, kórházban feküdtem, de a megpróbáltatás óráiban is, az örömhírt adtam tovább betegtársaimnak. Hálás vagyok az Úrnak azért a sok jóért, amit kezéből elvehettem. Így, a nyolcvanon túl is azt kérem, hogy Uram vegyen kezébe és használjon, mint eszközét, hogy tervei itt a földön, általam is megvalósulhassanak.

Ehhez kívánok jó egészséget és erőt Vince bácsinak és kedves családjának. Köszönöm a beszélgetést.

 NÓGRÁDI REMÉNYSÉG

Az újat cselekvő Isten

 

Isten iránti hálával köszöntöm egyházmegyénk népét. Öröm számomra, hogy az újonnan induló egyházmegyei lap hasábjain köszönthetem mindazokat, akik kezükbe veszik ezt a lapot. Hiszem, hogy Istenünk, aki szavával teremtette ezt a világot amelyben élünk, ennek a lapnak az olvasását is fel tudja használni épülésünkre. Szavával ma is képes teremteni.

Biztosan mindenki volt már úgy, hogy egy igehirdetésből vagy egy személyes bizonyságtételből 'csak' egy szó vagy egyetlen mondat ragadta meg. A többi is jó volt, de nekünk éppen akkor arra az egy szóra vagy egyetlen mondatra volt szükségünk. És valami megindult bennünk. Sötétségünk kivilágosodott, csüggedésünk reménységgé változott, a megszokott, gépiesen kimondott vagy hallgatott szavak újra tartalommal teltek meg. A homályban botorkálva ismét megláttuk az utat, amelyen járnunk kell, rájöttünk, mi az, ami eddig hiányzott, mit kell másként tennünk. A kapernaumi százados is hitte, hogy Jézus ajkáról elegendő egyetlen szó, és meggyógyul a szolgája. Azt kívánom, hogy ezt az újra indított lapot úgy tudja felhasználni a mi hatalmas Urunk minden Kedves Olvasónk életében, hogy mindenkit megtaláljon az a mondat vagy szó, amely életet teremt.

Röviden szeretném összefoglalni mindazt, ami ebben a múlófélben lévõ 2003. évben történt velünk. Egyházmegyénk nagyon sokféle alkalmat kínált mindenkinek.

Február 1-én megyénk adott helyt az északi egyházkerület lelkészevangélizációjának. A Vanyarcon megtartott nap a lelkészek lelki frissülését, szolgálatban való megújulását volt hivatott szolgálni.

Egy hónappal később, március 1-én Pilisen volt a gyülekezeti lelkészek és felügyelők találkozója, ahol a közös szolgálat alapjait tekintettük át.

 

Március 22-én Szügyben volt az egyházmegyei hittanverseny és gyermeknap, melyre szinte minden gyülekezet küldött csapatot. A gyermekek közösségélményt kaptak, ismerkedtek egymással.

Nagyhéten a MEVISZ és a Teológus Otthon szervezésében mozgássérültek passiójátékára került sor megyénk hat gyülekezetében. Megrendítõ volt látni, milyen odaszánással és hittel adták elõ mozgáskorlátozott testvéreink Jézus Krisztus szenvedésének történetét.

 

Május 25-én a bánki gyülekezet adott hálát megújult orgonájáért, melyet D. SZEBIK IMRE püspök úr szentelt fel.

Pünkösd hétfõjén énekkari találkozó volt Galgagután, melyen szintén püspök úr szolgált igehirdetéssel.

Július 6-án lelkészszentelés volt egyházmegyénkben. KOLLÁR ZSOLT-ot SZEBIK püspök úr szentelte lelkésszé Vanyarcon. 

A nyár is sok lehetõséget kínált. Csendeshetek voltak a megye több gyülekezetében, harmadízben tartottuk meg a megyei zenei tábort.

Augusztus 10-én volt a megyei szabadtéri evangélizáció Szügyben, KEVEHÁZI LÁSZLÓ ny. lelkész hirdette Isten üzenetét. 

Augusztus 31-én a nógrádi gyülekezet adott hálát a 90 éves templomáért, SZEBIK püspök úr szolgálatával.

Október 18-án ugyancsak - mint az év elején - kerületi szintû alkalmat láthattunk vendé-gül. Balassagyarmaton kerületi napot tartottunk, különös tekintettel D. SZABÓ JÓZSEF püspök úrra emlékezve. 

November 22-én az egyházmegyénkben (Egyházasdengelegen és Szirákon) szolgáló BARTOS ZOLTÁNt szentelte lelkésszé SZEBIK püspök úr Aszódon.

Évi rendes közgyűlésünket az egyházi esztendő utolsó napján, november 29-én tartottuk Vanyarcon. A kezdő istentiszteleten BARTHA ISTVÁN hirdette az Igét Mt 6,26. alapján. A hiányzó, illetve megüresedett megyei tisztségeket jelölés és választás útján betöltöttük. Egyházmegyei ügyésznek dr. KOVÁTS ILONA balassagyarmati jogásznõt, lelkészi jegyzőnek BARTHA ISTVÁN balassagyarmati lelkészt, katechetikai felelősnek BLATNICZKYNÉ HAMMERSBERG-GANCZSTUCH JÚLIA szügyi lelkésznőt, lelkészi presbiternek DEME KÁROLY salgótarjáni lelkészt, megyénk képviseletére az országos köz-gyûlésben KONCZ ISTVÁN nézsai pedagógust választottuk. Közgyűlésünkön Isten színe előtt megállva adtunk számot munkánkról, és terveztük a jövőt.

A sor korántsem teljes, hiszen volt kerületi missziói nap Egerben, országos evangélizáció Budapest Deák téren, Békéscsabán pedig a déli kerület megválasztott püspökét, GÁNCS PÉTERt iktatták be. Ezeken az alkalmakon is szép számmal vettek részt egyházmegyénk tagjai. Istennek legyen hála mindenért, övé legyen a dicsõség minden jóért, ami velünk történt.

Várakozással tekintünk az elõttünk álló esztendõre. Mit hoz számunkra az Európai Unió? Mennyiben változik az életünk? A rendszerválto-zás óta hozzá kellett szoknunk, hogy mivel villámgyorsan változik körülöttünk minden, nekünk is haladnunk kellett a változásokkal.

Mi új jöhet még? - kérdezhetnénk. Az aggodalmaskodó jövõbetekintés helyett nézzünk most is arra, aki változatlan. "Jézus Krisztus tegnap és ma, és mindörökké ugyanaz." (Zsid 13,8.) Igazán újat pedig szintén csak a mi Urunk tud tenni. Ézsaiáshoz és rajta keresztül így szól hozzánk: "Én újat cselekszem, most kezd kibontakozni! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok." (Ézs 43,19.) Igazi evangélium. A változások közepette van valaki állandó és változatlan, aki mégis újat akar kezdeni személyes életünkkel és gyülekezeteinkkel.

Õ első sorban nem a körülményeinket akarja megváltoztatni. Azok úgyis mindig változnak, és rajta kívül más tényező is alakíthatja. Õ elsősorban minket akar megváltoztatni. A saját életével, Szentlelke erejével akar betölteni minket. A bűn által pusztává, sivataggá lett életeket, közösségeket akarja megújítani Isten, a Golgotán szerzett krisztusi áldozat ajándékával. Bízzuk életünket arra az Úrra 2004-ben is, akinek ennyire drágák voltunk és vagyunk. Keressük az Urat, hogy éljünk! Engedjük, hogy újat cselekedhessen, szabadító, újjáteremtő munkája kibontakozhasson

ÁLDÓ KEZEK

Délután a parkban

 

Volt egyszer egy kisfiú, aki találkozni akart Istennel. Tudta, hogy hosszú az út odáig, úgyhogy bepakolta táskájába a kedvenc csokis kekszét, meg egy nagy üveg őszibaracklét, és nekivágott. Három háztömbbel odébb találkozott egy öreg nénivel. A néni a parkban ült egy padon és a galambokat eltette. A gyermek letelepedett mellé és elővette a csokis kekszet meg az üdítőt és megkínálta vele a nénit is. A felelet egy végtelenül kedves mosoly volt telve szeretettel. A kisfiút nagyon elbűvölte ez a mosoly, úgyhogy egész délután a nénivel maradt. Együtt majszoltak és mosolyogtak estig, azután szó nélkül megölelték egymást és hazamentek. Amikor a gyermek hazatért, édesanyjának feltünt jókedve, ezért megkérdezte tőle: "Mit csináltál ma délután, ami ilyen boldoggá tett?" Istennel ebédeltem. - válaszolta, de mielőtt az asszony újra megszólalhatott volna, hozzátette: "Képzeld, olyan szépen mosolygott, hogy olyat még sohasem láttam!"

Mindeközben az idős néni is örömteli arckifejezéssel, békességgel a szívében lépte át otthonának küszöbét. A fia meghökkenve tudakolta: "Hol jártál ma, hogy így sugárzik az arcod?" "Csokis kekszet ettem a parkban Istennel, maga volt a szeretet." - felelte, de mielőtt a fia bármit kérdezhetett volna, így folytatta: "Tudod nem is gondoltam, volna, hogy ennyire fiatal!" 

Ismeretlen szerző

 Megüresítem szívemet

Ha feldereng az égi csillag

hirdetni: Itt az Újszülött,

napkeleti három királlyal

majd én is útra készülök.

 

Az ajándékuk drága mirha,

illatos tömjén, dús arany,

én meg koldusként így megyek csak

szegényen ajándéktalan.

 

Nincs kincsem, rangom, csak a bünők

nagy garmadája lelkemen.

Kiszórom mindezt, hogy szívemben

minél több tiszta hely legyen,

 

mert jól tudom, hogy Betlehembe

ily koldus, mint én így mehet:

az lesz legszentebb ajándék, ha

megüresítem szívemet.

Bódás János

 

A mindennapok aranyszabályai

Ha kinyitottad, csukd be!

Ha meggyújtottad, oltsd el!

Ha elindítottad, állítsd le!

Ha eltörted, valld be!

Ha nem tudod megjavítani, hívj valakit, aki megtudja!

Ha kölcsönkérted, juttasd vissza!

Ha értékes, óvd!

Ha rendetlenséget csináltál, takaríts ki!

Ha elmozdítottad, tedd a helyére!

Ha a másé, és használni akarod, kérj engedélyt!

Ha nem tudod, hogyan működik, hagyd békén

Ha nem rád tartozik, ne kérdezősködj!

Ha nem ment tönkre, ne akard megjavítani!

Ha örömet okozol vele, mondd ki!

Ha tönkre tenné valaki jó hírét, tartsd meg magadnak!

 

Ismeretlen szerzõ

KAPU ELŐTT

Jöjj népek megváltója! Így kér a föld lakó-ja…"

(Karácsony az idõsek otthonában)

  

Hálát adunk örvendező szívvel, hogy Isten kegyelméből új egyházi év - ádvent virrad ránk! Megtartott és megőrzött - meggyógyított és megáldott! Ádvent szó a latin advenire igéből származik. Jelentése: megérkezni-jönni. Az Úr jöveteléről szóltak a próféták. "Az Ige testté lett"! - Tömören foglalja össze János evangéliuma. Az inkarnációban Isten Atyánk, mi pedig Fiának, Jézusnak tanítványai leszünk. Isten emberré lett, úgyhogy - bölcsőtől fogva (Betlehem) a golgotai keresztig emberi sorsot vállalt - emberként élt és halt meg!

Kegyelmi idő ádvent neked és nekem, aki hallgatod és olvasod az örök evangéliumot. Örömmel hirdetem, Jézus szeret, hívja a megfáradtakat, az erőtleneket, a bűnösöket még ma is!

Isten kegyelméből - három éve szolgálhatok az Evangélikus Szeretetházban, a Városi Idősek Otthonában és a kórházban.

Hogyan várják idős testvéreink az új egyházi évet és a karácsonyi ünnepeket? Minden csütörtök délután tartok bibliaórát a szeretetházban. Örömmel megyek az idős asszonytestvérekhez. Közeli és távoli gyülekezetekből jöttek. Úgy érzem, hogy Ők is szeretettel várnak. 18 testvér reménységgel várja az ádventi napokat és a karácsonyi ünnepeket...

A legidősebbet kerestem meg: PAPP JÁNOSNÉ balassagyarmati, 99 éves. Babi néni szorgalmasan vesz részt az áhítaton, szeret énekelni. Kérdéseimre örömmel válaszol. Felvidéken (ma Szlovákia) született, férje tanító volt, az első világháború után átjöttek. Lucfalván folytatta szolgálatát János bácsi. Szerette nagyon hivatását, tanítványait. 1931-ben ment nyugdíjba és Balassagyarmatra költöztek. Fájó szívvel szól 3 gyermekének haláláról. 1939-ben szeretet férjét is hazaszólította az élet és halál Ura. Anna leány szorgalmasan látogatja édesanyját. Hálát ad Istennek, hogy még mindig tartja életét. Örömmel olvassa napról-napra az Útmutatót. Kérjük Urunkat, áldja meg életét tovább is, míg tart a vándorút!

TÚRMEZEI ERZSÉBET testvérünknek sorait idézem, aki sok éven keresztül itt lakott és hűséges szívvel szolgált a Gyülekezetben. 

A legnagyobb művészet tudod mi?

Derűs szívvel megöregedni.

Pihenni ott ahol tenni vágyol,

szó nélkül tűrni, ha van ki vádol.

Nem lenni bús-reményvesztett,

csendben viselni a keresztet. 

A másik szolgálati helyem: a Városi Idõsek Otthona, ahová havonta többször is bejárok. Minden hónapban egy istentiszteletet és egy bibliaórát tartok. Ezeket az alkalmakat megelõzi a hetenkénti látogatás, hiszen 18 evangélikus testvér közül csak 4 asszonytestvér tud járni. A többi testvért az ágyánál keresem meg és meghallgatva Õket, itt adom tovább Isten igéjének üzenetét. Szeretnék egy beszélgetést megörökíteni a közelmúltból:

November 14-én hallgattam a televízióban VÁGÓ ISTVÁN műsorát. Egy egyetemista szépen haladt a válaszadásban; amikor azt a kérdést kapta, hogy mit jelent az 'Ádvent' szó, elbizonytalanodott. Nem tehet róla, hogy eddig nem találkozott ezzel a szóval. (Nem járt hittanra, családjában sem nevelték vallásosan?) Következő napon éppen az ádventi előkészületről készültem beszélgetni az idősebb testvérekkel. ÚJVÁRI JÁNOSNÉ (PUSKEJ ZSUZSAN-NA) 76 éves ágya mellett álltam meg. Õ a galgagutai gyülekezetből került ide 3 éve. Férjét eltemette, egy fia él, aki rendszeresen látogatja édesanyját. Mindig örömmel emlegeti volt lelkipásztorát: elhunyt GERHÁT SÁNDORT, és kedves gyülekezetét. Ebben az egyházban ismerte meg Jézust Megváltójának. Konfirmációi igéjét is örömmel idézi: "Elég néked az én kegyelmem" (2Kor 12,9.) Most azzal a kérdéssel fordultam felé: Hogyan várja testvérem az ádventi és a karácsnyi ünnepeket?

Mosoly ült az arcán, szeme ragyogott és így válaszolt: "Tisztelendő úr, ha bejön a szobánkba, és akkor jön egyik testvéremhez látogató, bizonyára észreveszi az örömet az arcán… Én hogyne örülnék annak, hogy ebben a várakozásban, ádventben, Jézus közeledik szívemhez újra és újra. Õ nemcsak ideiglenesen látogat meg, hanem napról-napra kopogtat szívem ajtaján. Hiszem, hogy Õ az örökéletben is velem akar lenni!" Meghatott ez a felelet, hiszen ÚJVÁRINÉ szívéből az ádventi és a karácsonyi várakozás valódi öröme csendült ki! Utána a többi testvért is meglátogattam. Imádságainkban a várakozás örömére tettünk hangsúlyt.

Kedves testvéreim, jó arra gondolni, milyen kegyelmes a mi Istenünk. Vándorutunk egy-egy szakaszán megállva visszapillantunk, láthatjuk, hogyan munkálkodott egy-egy testvérünk életében! Nemsokára itt a Karácsony, az ünnepek meghitt csendjében sok egyedülálló, vagy elhagyott emberre ránehezedik a magányosság súlya, a félelem, a szorongás. A külső hatások, a halk ünnepi muzsika, a karácsonyi énekek sem tudják feledtetni a lélek zaklatott állapotát. A biblia nagyon sok ember életét mutatja be, akik nehéz helyzetben voltak, mint ezek az idős testvérek is. Annak ellenére, hogy mindent megkapnak az otthonban, szeretettel veszik Őket körül, de hiányzik a családi otthon melege. Mégis, mint ÚJVÁRINÉ testvérem válaszából kitűnik: békés és örvendező szívvel tudják várni a közelgő ünnepeket.

Jó lenne, ha sok fiatal szív is tudna az ádventi reménységről, a karácsony igazi öröméről! Arról, hogy karácsonykor megszületett Isten Fia. Jézus tud igazi békességet, nyugalmat és vigasztalást adni mindenkinek - fiatalnak, öregnek, az egyedülállónak, a betegnek, hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt. Ezt kívánom mindenkinek a következő ige üzenetével:

"Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal." (2Thessz 3,16.)

 

Óh Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz,

Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz.

Mi mondjuk, hogy miénk vagy, Te vagy a név, a jel:

Ó szégyen, hogy Te légy az, Akinek várnia kell.

NYITOGATÓ 

Moha és Páfrány

Talán furcsa a cím, vagy éppen kedves - legalábbis annak, aki emlékszik még erre a két kis mesefigurára. Moha és Páfrány a fekete-fehér TV s korszak szülöttei, akik felett kicsit eljárt az idõ! Megkoptak, megfakultak, mai vizualitás tökélyre kiélezett és kiéhezett látásunk számára színtelenek, elavultak, régimódiak. De mégis, ha valamilyen oknál fogva elhangzik a nevük, jóleső érzés fogja el azokat, akik valamikor még őket várták este az Esti Mesében. Ha valaki nem tudná miről van szó: Moha és Páfrány, a két, esetlenül is kedves jó barát, akik mindig segíteni akartak, csak éppen nem mindig sikerül! Ügybuzgalmukban hibát hibára halmoztak, azt mindjárt igyekeztek jóvá tenni, ami persze nem mindig sikerült, sőt! Nagyon meg tudtak ijedni, ha valami baj történt és nem ritkán a kétségbeesés határára sodródtak. De valahogy úgy alakult minden egyes mese, hogy a végén megnyugodtak, rendeződtek a dolgok! És ők ketten mindig megmaradtak szeretetreméltónak.

Milyen jó a mesehősöknek, a 'moha és páfrányoknak' - van egy ügyes rendező, aki mindig jót hoz ki a mese végén! Amikor a történet a bajba keveredést meséli el, már akkor is tudom, hogy a végén - persze még nem tudjuk, hogyan, de - biztosan jóra fordulnak a dolgok! A mese jó szereplői mind elnyerik majd jutalmukat - a jóknak ez jár, s a mese ezt nem ronthatja el, ebben nem tévedhet! Moha és Páfrány a szívünkhöz nőtt minden esetlenségük ellenére, mert annyira aranyosak és annyira jók, és végén nem eshet bajuk!

A baj csak az, hogy én és te - mi nem vagyunk ilyen mesehősök, kedvesre megrajzolt figurák! A nehéz pillanatok, a galibák ugyanúgy megvannak, az akaratlanul elkiáltott szitkok, a könnyen felfortyanó harag, a nem ritkán szándékos megbántás ott van: adjuk és kapjuk egyaránt - de vajon tudom e, tudod e, hogy a végén minden jóra fordul, és 'megússzuk' a mesét?

Biztos vagy a dolgodban? - Vagyis abban, hogy nem vesztesz rajta az életeden? Hogy ez az 'epizód' a nagy mesében, a te életed majd megérdemelt jutalomra fut ki a végén? Moha és Páfrány, a két esetlen figura olyan, amin mosolygunk, és szeretjük őket, önmagunk dolgain pedig nem ritkán sírni volna kedvünk! S ha azt kapom a végén, amit igazában érdemlek, akkor most idegesen elkezdek fészkelődni a helyemen. Rossz előérzetem van.

De van itt is egy ügyes rendező/grafikus, aki tudja, hogy az Õ történetének szereplői bizony nem mind hősök és nem mind pozitív, könnyen szerethető, szimpatikus alakok! Olyanok, akik nem igazán számíthatnak a klasszikus mese belső törvényei szerint jutalomra, megérdemelt, jó ajándékra! Sőt ez a mennyei rendező még azzal is tisztában van, hogy az 'életmese' szereplői már nem fekete-fehérek: élénk, modern színeket követeltek, találtak maguknak, hogy mögé rejtsék el belső színtelenségüket, ürességüket! Néha megnézik magukat a tükörben, élvezik a külső szépséget, vagy azt, amit ők annak tartanak - s talán már fel sem tűnik a kívülről bemázolt 'élet' színei közötti kirívó disszonancia, s nem tűnik fel, hogy néhol mégiscsak kilátszik a belül lévő fekete és fehér. Az a rendező ezt is tudja - és mégis élvezettel forgatja ezt a valós mesefilmet, mert minden egyes figura, amelyet újra tudott rajzolni, újra tudott alkotni, bekerülhet az Õ örökbecsű kincsei közé!

Ezért aprólékos munkával rajzolja újra legelőször a kis figurák szívét, hogy megdobbanjanak végre: életre dobbanjanak! Aztán lassan lekapargatja az egyébként is felkunkorodó, lepergő régi festéket, óvatosan, kíméletesen, vagy, ha úgy szükséges, erőteljes mozdulatokkal. S a végén jól fog mutatni a kész 'mese' minden figurája a Mennyei vetítésen!

Most hol tart a te meséd? Szerepelsz te is abban a filmben? Belekerültél te is? Még nem tudod biztosan? Talán meg lehetne próbálni felkeresni azt a rendezőt, hogy újítson fel néhány dolgot, Neki biztosan van hozzá fantáziája, és szívesen elbíbelődik veled.

Jó mesézést, sziasztok!

Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk." (Apostolok Cselekedetei 2:38-39)

 KÖLYÖKKUCKÓ

 
Cikkek

Nincsen megjeleníthető cikk!

 
Számláló
Indulás: 2006-07-28
 
Zene
 
Hírek
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Linkgyüjtemény
 
Beszélgessünk
Miben látod életed értelmét?
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Magunkról
Tartalom
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal